Mai korszerű lakóépületeinket, minél jobb hőszigetelési értékkel rendelkező falszerkezetekkel, fokozott légzárású nyílászárókkal építjük. Korábban ez nem így volt. Régi épületeinket szellős nyílászáróinkkal, magas „k” értékű falszerkezeteinkkel tudnánk jellemezni. Amikor „húzott” az ablakunk, esetleg tömítésekkel korlátoztuk a levegő útját. Házgyári épületeink tetején szabályozatlan üzemű központi ventilátor üzemelt, mely hatékonyan biztosította a fürdőszobánkból, mellékhelyiségünkből vagy a konyhánkból a kellemetlen szagok eltávolítását. A 80-as években a központi fűtés is elég megbízhatóan működött, s nem is foglalkoztunk az energiapazarlással, amikor melegünk volt ablakot nyitottunk, amikor fáztunk bekapcsoltuk esetleg még az elektromos fűtést is.

Passzívház. Manapság menő téma. A játszótér sarkában az öko-tudatos apukák éppen úgy beszélnek erről a témáról, mint a komoly mérnökök a szakmai konferenciák szüneteiben. Szigetelésről, fenntarthatóságról és nulla forintos számlákról értekeznek. Ami közös bennük: nyitottak, érdeklődők, de van 11+1 dolog, amivel mindig összetalálkoznak.

Új családi házunk birtokba vétele egyike volt a legboldogabb, legizgalmasabb családi eseményeknek. Az idő múlásával azonban egyre több feladattal szembesültünk, melyekre nem mindig készültünk fel időben. Szerencsére a nagy tapasztalattal rendelkező kedves szomszédok átsegítettek minket a kezdeti nehézségeken és az így összegyűjtött tapasztalatokat már gyakorló házigazdaként tudom megosztani.

A futónövényekkel a lakóházainkban természetes klímát alakíthatunk ki, akár megspórolhatunk egy klímaberendezést is. S az előnyök itt nem érnek véget.

Furcsán hangzik, de valójában a szalma kiváló építő- és szigetelőanyag. Gondoljunk csak dédapáink házaira!

Kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Tájékozatlanságunknak megfizetjük az árát: egy átlagos teljesítményű klímaberendezés ugyanis havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos áramdíjt jelent.

Az aktív készház több energiát állít elő, mint amennyit elhasznál, viszont az ára csak negyedével több, mint a hagyományos készházé. Tavaly, 2009-ben már elkészült az első aktív készház Magyarországon is.

A tetőtéri helyiségek beépítéséről szóló cikkünk folytatásaként a válaszfalak kialakításának módját tekintjük át.

A tetőtéri helyiségek sajátos hangulattal rendelkeznek. A különleges terek, melyek a tetőtér ferde síkjainak köszönhetők, érdekes belsőépítészeti megoldásokhoz vezethetnek. Amennyiben az eddig nem használatos padlást lakótérré szeretné alakítani, vagy ferde tetős házat szándékozik építeni, a gipszkarton ideális választás. A Rigips rendszer, minőségi szigetelőanyagok és tetőablakok segítségével rendkívül hangulatos és praktikus belső terek alakíthatók ki.

Nedves falak esetén a vakolat és festés javítása önmagában csak tüneti kezelést jelent, rövid időn belül újra és újra javíthatjuk a fel-felbukkanó hibákat. Ha tartósan megmaradó vakolatot, penészmentes falakat, egészséges levegőt szeretnénk, akkor utólagosan kell szigetelni az épületet. A rendelkezésre álló utólagos vízszigetelési technológiák - kifogástalan kivitelezés esetén - nagy biztonsággal meg tudják oldani a salétromos, vizes falú épületek kapilláris víz elleni szigetelését. Az egyes eljárások között azonban jelentős eltérések vannak, amiket érdemes megismerni.

Tervezésekor a lakások „zöldkártyájának” nevezték és már bő egy éve kötelező az új építésű ingatlanokra, de mindannyiunk számára hasznos információkat tartalmazhat az épületek energiatanúsítványa. Jól jön, ha fogyasztáscsökkentő beruházásokat tervezünk, és erre pályázatot írunk, vagy jobb árat szeretnénk kapni, esetleg jobb „árut” keresünk az ingatlanpiacon. A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület fontos előrelépésnek tartja az épületek energiatanusítványát.

Napjainkban az összes energiafelhasználás 40%-a lakások üzemeletetésére fordítódik az Európai Unióban. Ezen belül Magyarországon a felhasznált összes energia 75% -a a fűtésre megy el. Fűtésre fordított energiák csökkentésének egy lehetséges módja passzív házak építése lehet, amelyből eddig csak egyetlen egy készült el Magyarországon, ám Európában már több mint 15000 ilyen ház üzemel. A passzív házak magyarországi terjedését segítheti a Zöld Beruházás Rendszeren belül meghirdetett Klímabarát Otthon program, amely a tervek szerint 2010. október 30-ig pályázatható – tudtuk meg a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület munkatársaitól.

Ha egy ház falszigetelése sérült, elöregedett vagy egyszerűen csak hiányzik, akkor valószínűleg a falakban már elkezdett a víz felszivárogni, és hogy ne jöjjön egyedül, mindjárt magával is hozza jó barátait, a talajban oldott állapotban lévő sókat. E díszes társaság nyomán számos kellemetlen tünettel szembesülhetünk.

A könnyűszerkezetes házakat ma még gyakran „leszóló” hangon faházzá titulálják, és mint a tartósság és minőség rovására tett kompromisszum él a köztudatban. Mindez –szakszerű építés mellett-nem igaz!

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A megoldás jelentősen kevesebb külső energiát igényel, mint a hagyományos fűtési módszerek, de nézzük meg konkrétabban mennyivel olcsóbb az üzemeltetése.

A Passzívházépítők Országos Szövetsége nemrég nyílt napokat tartott, amely során az érdeklődők az ország több pontján megtekinthettek már megépült és építés alatt álló passzívházakat. A rendezvény egy nemzetközi nyílt naphoz csatlakozott, melynek keretében világszerte 600, Magyarországon 12 ház volt megtekinthető. Az egyesület ennek kapcsán adott ki sajtóközleményt, mely a passzívházzal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket válaszolja meg.

A Rigips válaszfalak segítségével a teret egyszerűen oszthatjuk különálló helyiségekre. A gipszkarton válaszfal egyszerűen – tégla, habarcs és egyéb segédanyagok felhasználása nélkül – készül. A falban lévő üreget a szerelvények (pl. elektromos vezetékek) elrejtésére használhatjuk, így megtakaríthatjuk a vésési munkálatokat. Az építés befejeztével a válaszfalak felületét azonnal véglegesíthetjük, azaz lefesthetjük, tapétázhatjuk, vagy egyéb bevonattal láthatjuk el. A hagyományos építkezéshez képest a Rigips falak gyorsabban, tisztábban és olcsóbban készülnek.

A Föld fejlődésének fenntarthatóságához maga az építészet is hozzájárulhat a maga eszközeivel. A bioépítészet előtérbe helyezi a természetben megtalálható anyagokat, illetve olyan anyagokat használ, amelyek gyártása, előállítása kevés energiát igényel, s kevés környezetszennyezéssel jár. Fontos az is, hogy az egyes épületek kevés, és lehetőleg megújuló energiát hasznosítsanak, a káros anyagok kibocsátása alacsonyan maradjon. Ha pedig az épület elbontásra kerül, a kibontott anyagok ne terheljék a környezetet.

A lakásfelújítások idején érdemes elgondolkodnunk otthonunk téli melegén, melyben komoly szerepe lehet a külső falak szigetelésének. Ezen eljárással fűtési költségeink 20-30%-át is megtakaríthatjuk. A takarékosság mellett fontos szempont lehet, hogy az energiatakarékossági beruházásokhoz most támogatás is igényelhető.

Miért is fontos nekünk, Embereknek, hogy természetes anyagokkal vegyük körül magunkat? A természetes anyag azért hasznos az Ember számára, mert az élethez szükséges alapelemeket tartalmazza és ezzel segíti, közvetíti, az energia felvételt. Minden olyan anyag, ami nem természetes, mint pl. a szöveteknél a szintetikus anyag, vagy az épületeknél a vasbeton szerkezet, leárnyékolja számunkra az éltető elemeket. Mi is ez az éltető elem, ami nélkül perceink lennének hátra életünkből. Víz nélkül egy hétig, étel nélkül akár 3 hétig is ellennénk. Hangsúlyozom, csak ellenénk, mert aktív tevékenységet ezek nélkül sem tudnánk végezni, mert a plusz energiák, kb. 20-30%-a táplálék útján jut a szervezetünkbe.

Egy átlagos magyar család 170 000 - 180 000 Ft-ot költ évente fűtésre, így nagyon fontos, hogy minden lehetőséget kihasználjunk a költségek csökkentésére. A költségcsökkentés egyik fontos módja az időjárás-követő kazánszabályozás. A mai modern kazánok szinte mindegyike tartalmazza az időjárás-követő szabályozást. A cikkből megismerheti a működési elvet és hatását a kazán üzemére

Forró a nyár, a falak átmelegednek, egy idő után már nem elegendő az éjszakai szellőztetés. Az energiapazarló klíma helyett az igazi megoldás a hőszigetelés. Hatása hosszan tart, a ráfordított pénz pedig hamar megtérül.

A külső oldali hőszigetelés előnyei.

Amennyiben olyan döntést kell meghoznia, hogy melyik hőszigetelő anyag felel meg legjobban lakó- vagy irodaépületében a tetőtérbe, a könnyűszerkezetes falakba, ferde tetőre, előtétfalakba és álmennyezetekbe, a kérdést több nézőpontból is mérlegelni kell. Valószínű, hogy a legjobb ár-érték arányt, a legjobb szolgáltatást és a legmodernebb anyagot keresi.

A kert különleges dísze a tündérrózsával és más vízinövényekkel, halakkal betelepített dísztavacska, amelynek látványa feldobja a kert összképét. Említenünk sem kell, hogy mennyire megnyugtató érzés egy szép kis tó, vagy medence partjáról szemlélni a különféle növényekkel, virágokkal beültetett kertünket. Ez a kis zöldterület a nyugalom szigete lehet ebben a rohanó világban. Írásunkban útmutatót adunk a tó építéséhez, karbantartásához, téliesítéséhez.

A Rigips gipszkarton álmennyezetek a födém modern, gyors és tiszta takarását teszik lehetővé. Hang- és hőszigetelő anyag beépítése esetén ezen értékek javítása mellett a vezetékek elrejtésének előnyét is nyújtják. A különböző födémek különböző szerkezeti megoldásokat igényelnek. Amennyiben a mennyezetet csak burkolni kell, az álmennyezetet direkt függesztőkkel szereljük. A belmagasság csökkentése, vagy a födém alatt futó gépészeti elemek, vezetékek elrejtése érdekében az álmennyezet lefüggesztését kell választanunk. A Rigips gipszkarton mennyezetek minden mennyezetre elegáns megoldást kínálnak.

Munkám során sokszor kérdezik meg tőlem, hogy mit lehet tenni a penészes falszerkezetekkel. Ilyenkor az első dolgom az, hogy megvizsgálom, miért is alakul ki a penész a falakon. Két lehetséges ok van. Az egyik, hogy a talajból a falszerkezeten át felszívódó víz okozza a problémát a másik ok pedig a hőhidak felületén lecsapódó pára.

Ahhoz, hogy megértsük az energiatakarékosságot, és az ezzel kapcsolatban felvetődő kérdéseket, érdemes egy rövid történeti áttekintést adnunk.

Aki nézte már hitetlenkedve a januári gázszámláját, az tudja, hogy házának hőszigetelése nem kielégítő. Sokan vagyunk így. Az energiatakarékosságot megkövetelő hazai szabályozás ma még nem támaszt túl szigorú követelményeket, de az épületek többsége azonban még ezeknek sem felel meg. Természetes tehát, hogy szigetelni kell az épületeket és ezalatt legtöbbször a homlokzat hőszigetelését értjük. Így már csak egy kérdés marad: Milyen vastag legyen az AT-H80 lemez, vagyis: mennyire szigeteljen a fal?

Az energiaárak emelkedése, valamint a környezetszennyezés kapcsán egyre többet hallunk kis fogyasztású gépkocsik térhódításáról nagyfogyasztású társaikkal szemben. Vajon ugyanilyen nyilvánosságot kap-e az alacsony energiafelhasználású épületek építése? Ösztönzi-e valaki a befektetőket vagy akár a saját házat építőket, felújítókat, hogy energiatakarékos vagy minimális energiaigényű passzívházakat építsenek? Sajnos ezen a téren nagy elmaradásunk van, ezért lenne nagyon fontos, hogy legalább az ismeretterjesztés keretein belül több szó essék ezekről a megoldásokról, hiszen az előírások és a támogatások nem egyértelműen és nem jó irányban mozdítják el a nem kellőképpen felvilágosított építtetőt.

Lakókörnyezetünk meghatározó elemei a növények, dísznövények. Ki gondolná, hogy telepítésükre vonatkozóan szomszédjogi, birtokvédelmi jogszabályok vonatkoznak? Cikkünkben ezeket tekintjük át.

A Pest megyei községben, Szadán épült fel az első magyar családi ház, amely megkapta a darmstadti Passivhaus Institut minősítését. A minősítő intézet mérései alapján az épület négyzetméterenként és évente mindössze 13 kilowattóra energiát használ fűtésre és hűtésre. A ház 220 ezer forintos négyzetméteráron készült el.

Lakásaink egyik fontos komfortkövetelménye a megfelelő hangszigetelés. Szerelt falak esetében a falak mindkét oldalán legalább 2-2 réteg 12,5–15 milliméter vastagságú gipszkarton burkolat szükséges.

Egyesek a természetet próbálják utánozni a házukkal, mások hétköznapi tárgyak formájára építik lakhelyüket. Egyik sem számítanak építészeti remekműnek, sőt némelyik kifejezetten debil, de érdekességként érdemes megnézni őket.

2009. január 27-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dísztermében mutatkozott be először a hazai szakmai nyilvánosság előtt a Veres Klára feltaláló és társasága által fejlesztett Habiten anyag, amelyből széles körben gyárthatók a VEKLA elnevezésű magas és mélyépítésre alkalmas termékek.

Bár manapság elektromos fűtőkészüléket csak ott használnak elsődleges fűtésként, ahol nincs más megoldásra lehetőség, eljöhet az az idő, amikor többen kényszerülnek a használatára. Egyes környező országokban már a lakosságot is elérte a gázhiány. Bár nálunk ez egyelőre nem fenyeget, érdemes megismerni az elektromos fűtőberendezések főbb típusait.

A felületfűtő rendszerek fokozatosan háttérbe szorítják a hagyományos hőleadókat: komfortosabb hőérzet, egyenletesebb hőmérsékleteloszlás és lényegesen alacsonyabb előremenő hőmérsékletük jelentős energiamegtakarításhoz járul hozzá. További előnyt kínál a vastag falszerkezettel rendelkező építményekben az a lehetőség, hogy a felületfűtő rendszereket kisegítő hűtésre használják.

Az energiaárak folyamatos emelkedése, az egyes energiafajták hozzáférhetőségéről hallható hírek sok fogyasztót arra késztetnek, hogy felülvizsgálják energiafelhasználási szokásaikat és ezzel együtt energiafogyasztó rendszereiket vagyis tudatos energiafogyasztók legyenek.

A gipszkarton lapokból készült előtétfalak és szárazvakolatok olyan megoldást nyújtanak, melynek segítségével könnyedén megszépíthetjük a meglévő válaszfalak felületét, de akár hangszigetelési tulajdonságaikat is. Azáltal, hogy az előtétfalak szerkezetébe hőszigetelő anyag kerül, javítjuk a fal hőszigetelő képességét. A gipszkarton lapburkolat és a fal között létrejövő üreget a vezetékek elrejtésére is használhatjuk.

Salamin Miklós a fiatalabb építészgeneráció elismert tagja, aki középületet és lakóházakat egyaránt tervez. Épületei szerte az országban megtalálhatók. Interjúnkban amit vele készítettünk megtudhatjuk mik ma a legdivatosabb építészeti stílusok és irányzatok, valamint, hogy mik az elmúlt évek meghatározó műszaki újdonságai. Minden építtetőnek érdemes elolvasni, hogy mik a megbízó és mik a tervező feladatai egy családi ház tervezése során, s hogy mik azok a jellemző hibák, amiket a megbízók el szoktak követni. A hasznos tanácsok mellett azt is megtudhatjuk, hogy milyen különleges igényekkel találkozik mostanában egy tervező.

Két nyertest is megnevezett az irodaház kategóriában, ugyanakkor nem hirdetett győztest idén a lakóházak és a műemléki rehabilitációk között a budapesti építészeti nívódíjat bíráló bizottság. A Főpolgármesteri Hivatal által kiírt pályázat nyertesei szerdán vehették át az elismeréseket a Városháza tanácstermében. A díjazottak emlékplakettet és oklevelet kaptak, valamint 1.000.000 Ft díjazásban részesültek.

Az üvegmozaik burkolatok készítése az egyik legbonyolultabb burkolási munka. Ezért mindenképp érdemes gyakorlott szakemberre bízni a kivitelezést. Cikkünk ezért elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a lehetőségek munkafázisok ismeretében a burkolat tervezhető, a kivitelezés pedig ellenőrizhető legyen.